Drámakéziratok kiadása (1600-1837) = Critical edition of drama manuscripts (1600-1837)

Eddig ismeretlen - főleg - 17-19. századi drámaszövegeket és színi adatokat tártunk fel: iskolai, részben iskolai és részben hivatásos, továbbá egyértelműen hivatásos színháztörténeti dokumentumokat, eseményeket. A szövegek textológiai feldolgozásán túl célunk volt egyrészt az anyagnak az európai kultúratörténeti kontextusba, másrészt a magyarországi irodalom-, dráma- és színháztörténeti kánonba illesztése. 1. Kapcsolat a régi magyar irodalommal. A régi magyar irodalom ismeretlen területét tárta fel a 11-18. századi betlehemes játékok nagy gyűjteménye (Kilián István). A gyűjtött anyag egy további része – szövegek, adatok – ugyancsak a régi anyagról való tudásunkat gazdagítja. 2. Kapcsolat a hivatásos színjátszással. Az iskolai korpusz szoros műfaji, tematikai, szemléleti kapcsolatban állt a hivatásos színház drámáival, ahogy a szcenikai és rendezői hagyomány is szerves folyamat az 1760-as évektől egészen az 1810-es évekig. E félévszázad színi anyagát szeretnénk kánonba emelni – és ezzel az egyetemi tananyag részévé tenni –, s ehhez kellő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésünkre. Az anyag publikálására jelenleg nem sok reményt látunk, ezért tájékozódunk az interneten történő közreadás lehetőségeiről: így igen sok érdeklődőhöz jutna e kivételes és az enyészettől megmentett anyag. | Our team has explored and elaborated texts and data (mainly from the 17-19th centuries) previously unknown: dramas and documents connected to school stages, partly school and partly professional stages, professional stages. Besides textology, our main purpose was to have the corpus fit both, in the international cultural history and in the Hungarian literary and dramatic canon. 1. Old Hungarian literature. We collected a large volume of 11-18th century nativity plays (I. Kilián): this reveals an important part of old Hungarian literature. Other texts and data also enrich our knowledge of old Hungarian literature. 2. Links to professional theatre. In Hungary, school theatres had a close contact with professional stage from the point of view of genres, themes, aspect, and there was an organic, continuous process in scenography and directing – from the 1760s up to the 1810s. The corpus of this half a century is large enough to become part of the canon: making it part of the literary canon it would immediately become part of the teaching material of universities. As for the present, we do not see possibilities for publication. That is why we try to use the internet in order to make this exceptional material familiar with more and more people.