2020•KözjavakOpen access

Állati jó – zöld gondolatok az állati eredetű termékek gyártásának és fogyasztásának csökkentéséhez

Orsolya Bányai

Open full text 0 citations

Abstract

Az állati eredetű termékek, úgymint a hús, tejtermék, tojás termelése és fogyasztása jelentősen megnöveli az emberi társadalom ökológiai lábnyomát és egyben szükségtelenül sok szenvedést is okoz az érintett állatoknak, bár erről -az állatvédőket leszámítva -ritkábban esik szó a szakirodalomban.Jelenleg a leginkább hangsúlyozott oka az állati eredetű termékek csökkentésének mind fogyasztási, mind termelési oldalon, az az érintett ágazat üvegházhatású gázkibocsátása.Elsősorban tehát az éghajlatváltozás elleni küzdelem az, amely a témát az előtérbe helyezte.Legalábbis a környezetpolitikai, környezetgazdaságtani, környezetjogi szakirodalom, illetve különféle nemzetközi szakosított szervezetek (FAO, UNEP, Európai Környezetvédelmi Ügynökség stb.) tekintetében.A politikai dokumentumok még nem kifejezetten érintik a kérdést, de ez a helyzet alakulóban van.Például az Európai Bizottság 2020 tavaszára ígérte a "From farm to fork" stratégia kidolgozását az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) keretében, amely az előrejelzések szerint az élelmiszerek teljes életciklusára vonatkozóan fogalmazza majd meg a Bizottság elképzeléseit többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve a biodiverzitás megőrzése érdekében.Az, hogy a tudomány már évek óta foglalkozik a témakör vizsgálatával, de a politika-és jogalkotói válaszok késnek, jól mutatja a kérdés érzékenységét.E helyzetre tekintettel jónak láttam olyan tanulmányokat feldolgozni, amelyek hitelességét széles körben elfogadják.Így találtam rá három viszonylag frissen publikált jelentésre, amelyek megbízható információkat szolgáltatnak az étrendváltozás szükségességéről, jelentőségéről, valamint megvalósítását szolgáló stratégiai megoldásokról.Az alábbi írás ennek megfelelően egy rövid szakirodalmi összefoglalót kínál a három 2019-ben publikált nemzetközi jelentés feldolgozásával, és egyben megfogalmazza a belőlük levonható következtetéseket egy új paradigma nézőpontjából.

Open-access reader

About this research paper

What this paper is about

Az állati eredetű termékek, úgymint a hús, tejtermék, tojás termelése és fogyasztása jelentősen megnöveli az emberi társadalom ökológiai lábnyomát és egyben szükségtelenül sok szenvedést is okoz az érintett állatoknak, bár erről -az állatvédőket leszámítva -ritkábban esik szó a szakirodalomban.Jelenleg a leginkább hangsúlyozott oka az állati eredetű termékek csökkentésének mind fogyasztási, mind termelési oldalon, az az érintett ágazat üvegházhatású gázkibocsátása.Elsősorban tehát az éghajlatváltozás elleni küzdelem az, amely a témát az előtérbe helyezte.Legalábbis a környezetpolitikai, környezetgazdaságtani, környezetjogi szakirodalom, illetve különféle nemzetközi szakosított szervezetek (FAO, UNEP, Európai Környezetvédelmi Ügynökség stb.) tekintetében.A politikai dokumentumok még nem kifejezetten érintik a kérdést, de ez a helyzet alakulóban van.Például az Európai Bizottság 2020 tavaszára ígérte a "From farm to fork" stratégia kidolgozását az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) keretében, amely az előrejelzések szerint az élelmiszerek teljes életciklusára vonatkozóan fogalmazza majd meg a Bizottság elképzeléseit többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve a biodiverzitás megőrzése érdekében.Az, hogy a tudomány már évek óta foglalkozik a témakör vizsgálatával, de a politika-és jogalkotói válaszok késnek, jól mutatja a kérdés érzékenységét.E helyzetre tekintettel jónak láttam olyan tanulmányokat feldolgozni, amelyek hitelességét széles körben elfogadják.Így találtam rá három viszonylag frissen publikált jelentésre, amelyek megbízható információkat szolgáltatnak az étrendváltozás szükségességéről, jelentőségéről, valamint megvalósítását szolgáló stratégiai megoldásokról.Az alábbi írás ennek megfelelően egy rövid szakirodalmi összefoglalót kínál a három 2019-ben publikált nemzetközi jelentés feldolgozásával, és egyben megfogalmazza a belőlük levonható következtetéseket egy új paradigma nézőpontjából.

Why it matters

A significance statement is not available in the OpenAlex record.

Key contribution

A contribution statement is not available in the OpenAlex record.

Method / approach

Method details are not available in the OpenAlex metadata.

Main findings

Findings are not separately available in the OpenAlex metadata.

Limitations

Limitations are not available in the OpenAlex metadata.

Applications

Application details are not available in the OpenAlex metadata.

Available abstract

Az állati eredetű termékek, úgymint a hús, tejtermék, tojás termelése és fogyasztása jelentősen megnöveli az emberi társadalom ökológiai lábnyomát és egyben szükségtelenül sok szenvedést is okoz az érintett állatoknak, bár erről -az állatvédőket leszámítva -ritkábban esik szó a szakirodalomban.Jelenleg a leginkább hangsúlyozott oka az állati eredetű termékek csökkentésének mind fogyasztási, mind termelési oldalon, az az érintett ágazat üvegházhatású gázkibocsátása.Elsősorban tehát az éghajlatváltozás elleni küzdelem az, amely a témát az előtérbe helyezte.Legalábbis a környezetpolitikai, környezetgazdaságtani, környezetjogi szakirodalom, illetve különféle nemzetközi szakosított szervezetek (FAO, UNEP, Európai Környezetvédelmi Ügynökség stb.) tekintetében.A politikai dokumentumok még nem kifejezetten érintik a kérdést, de ez a helyzet alakulóban van.Például az Európai Bizottság 2020 tavaszára ígérte a "From farm to fork" stratégia kidolgozását az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) keretében, amely az előrejelzések szerint az élelmiszerek teljes életciklusára vonatkozóan fogalmazza majd meg a Bizottság elképzeléseit többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve a biodiverzitás megőrzése érdekében.Az, hogy a tudomány már évek óta foglalkozik a témakör vizsgálatával, de a politika-és jogalkotói válaszok késnek, jól mutatja a kérdés érzékenységét.E helyzetre tekintettel jónak láttam olyan tanulmányokat feldolgozni, amelyek hitelességét széles körben elfogadják.Így találtam rá három viszonylag frissen publikált jelentésre, amelyek megbízható információkat szolgáltatnak az étrendváltozás szükségességéről, jelentőségéről, valamint megvalósítását szolgáló stratégiai megoldásokról.Az alábbi írás ennek megfelelően egy rövid szakirodalmi összefoglalót kínál a három 2019-ben publikált nemzetközi jelentés feldolgozásával, és egyben megfogalmazza a belőlük levonható következtetéseket egy új paradigma nézőpontjából.

Key concepts: NAK, Term (time), Physics, Computer science, Astronomy, Telecommunications, Telecommunications link

Related papers

Back to paper searchBrowse research topicsOriginal source
Állati jó – zöld gondolatok az állati eredetű termékek gyártásának és fogyasztásának csökkentéséhez — Research Paper | ScholarLens